AZ ARGINÁZ 1 HIÁNY LEFOLYÁSA ÉS A KEZELÉS MEGOLDATLANSÁGA 

Az ARG1-D-ben kialakuló tünetek progresszív leépüléshez vezetnek a magas plazma argininszint miatt1-5, amit a jelenlegi terápia nem tud hatékonyan kezelni5-7.

Az ARG1-D tünetei az élet során fokozatosan súlyosbodva testi fogyatékossághoz, illetve az önellátó képesség elvesztéséhez vezethetnek2,4,8.

Az argináz 1 hiány (ARG1-D) egy veleszületett betegség, de mivel a korai felismerésre nincs lehetőség, előfordulhat, hogy a betegség csak későbbi életkorban – a csecsemő- és kisgyermekkortól a serdülő- és felnőttkoron át – ad tünetet és kerül diagnosztizálásra2,5. Az ARG1-D tünetei kihívást jelentenek mind a betegeknek, mind a gondozóiknak, mivel neurológiai-, a fejlődést érintő vagy akár mozgásszervi eredetűek is lehetnek2,4,8.

Az élet első néhány hónapja után már megjelenhetnek az ARG1-D progresszív tünetei, többek között: 

  • Alsó és felső végtagi spaszticitás2,4,
  • Görcsrohamok2,4, 
  • Globális fejlődésbeli elmaradás2,4,9,10, 
  • Mentális retardáció2,4. 

Az ARG1-D tünetei jelentős terhet rónak a betegekre2,4,8 és gondozóikra. 

Az ARG1-D-s betegeknél progresszív és/vagy változó mértékű hanyatlás figyelhető meg a következő területeken: 

  • Neuromotoros készségek2,4, 
  • Normál mobilitás/járás2,4,11,
  • Fejlődési mérföldkövek2,4,9,
  • Értelmi képesség2,4.

Előfordulhat, hogy élethosszig tartó gondoskodásra szorulnak, mivel néhány ARG1-D-s beteg: 

  • Nem tud beszélni vagy olvasni2, 
  • Lehet, hogy nem tud önállóan járni2,
  • Gyakran étvágytalan és időszakosan hány4.

Az ARG1-D betegség progressziója debilitáló2,4.

Az ARG1-D-s betegeknél a tünetek progressziója és a morbiditás eltérő2,4,11-13.

ARG1-D progession in infancy (6 - 12 months) - may present with seizures or hyperammonemia

Csecsemőkor

  • Az első 6-12 hónap zavartalan lehet3,4,14.

Jelentkezhet:

  • görcsroham2,13,
  • hiperammonémiás epizód: 
    • ingerlékenység3,4,13,
    • táplálási nehezítettség, étvágytalanság 3,4,13,
    • hányinger/hányás3,4,13,
    • aluszékonyság3,4,13.

Kisdedkor (2-4 év)

  • spaszticitás az alsó végtagokban (főleg lábujjhegyen járás)2,4,13,
  • mentális retardáció: fejlődésbeli elmaradás vagy megtorpanás2,4,11,13,
  • gyakori a fehérjefogyasztás kerülése2,4,11,
  • görcsrohamok: típusosan generalizált tónusos-klónusos2,4,11,13,14.
ARG1-D progression in toddlerhood (2- 4 years) - spasticity in lower limbs - tiptoe walking
ARG1-D progression in childhood (5 - 10 years) - progressive spasticity and variable decline in growth

Gyermekkor (5-10 év)

  • progresszív spaszticitás2,4,11,
  • növekedésbeli elmaradás (változó mértékű)2,4,9,
  • a motoros és mentális képességek eltérő hanyatlása:
    • a normál járás elvesztése2,4,10,
    • csökkent szókincs vagy a beszélt nyelv elvesztése2,4.

Serdülőkor 
(11-17 év)

  • elveszhet:
    • járásképesség4,
    • bél- és hólyagfunkció kontrollja2,15,
  • súlyos értelmi fogyatékosság és beszédvesztés4,9.
ARG1-D progression adolescence (11 - 17 years) - loss of ambulation and bowel and bladder control
ARG1-D progression adulthood - left untreated may result in variable decline

Felnőttkor (18 év felett)

Kezelés nélkül az ARG1-D progresszív hanyatlással korai mortalitáshoz vezethet2,4,9,16,17.

Optimal care of patients with ARG1-D involves an integrated, multidisciplinary team of specialists.

Az ARG1-D kezelése

Az ARG1-D-s betegek optimális ellátásához multidiszciplináris team-re van szükség, amely a következő szakembereket integrálja18:

  • Anyagcsere specialista, 
  • Genetikus, 
  • Gyermekneurológus, 
  • Neurológus, 
  • Mozgásszervi specialista, 
  • Gyermekorvos, 
  • Dietetikus, 
  • Gyógytornász. 

A jelenleg elfogadott kezelési mód (szigorú diéta bevezetése, esszenciális aminosav-szupplementáció [EAA] és nitrogénkötők alkalmazása) nem előzi meg teljesen a betegség tüneteinek kialakulását és ineffektív lehet az arginin szint hatékony csökkentésében1,5-7.

A jelenlegi irányelvek a plazma argininszint gyors és tartós csökkentését írják elő, ami megelőzi a szövődményeket, javítja a kimenetelt, beleértve a mobilitást és a motoros képességeket is6,8,19.

  • Az argininszintet nemcsak a táplálékkal bevitt fehérje mennyisége növeli, hanem a fehérje katabolizmus és az endogén szintézis is20.

  • Az endogén fehérje katabolizmusból eredő hiperammonémia megelőzésére nitrogénkötőket lehet alkalmazni3,21.

A plazma arginin célérték alá szorításához szükséges szigorú fehérjeszegény diéta jelentős terhet ró a  betegekre2,22 és a családjaikra. 

  • Ennek a diétának a betartása a már kialakult étkezési szokások miatt nehéz lehet2, 
  • Súlyosbíthatja a már meglévő evészavart23,
  • A beteg állapotának felméréséhez rendszeres kontroll szükséges24.

Hivatkozás:
1.Diez-Fernandez C, et al. Hum Mutat. 2018;39:1029-1050. 2. Carvalho DR, et al. Pediatr Neurol. 2012;46:369-374. 3. De Deyn PP, et al. Hyperargininemia: a treatable inborn error of metabolism. In: Guanidino Compounds in Biology and Medicine. London, UK: John Libbey Company Ltd; 1997:53-69. 4. Crombez EA, Cederbaum SD. Mol Genet Metab. 2005;84:243-251. 5. Huemer M, et al. J Inherit Metab Dis. 2016;39:331-340. 6. Häberle J, et al. J Inherit Metab Dis. 2019;1–39. 7. Burrage LC, et al. Hum Mol Genet. 2015;24:6417-6427. 8. Uchino T, et al. Hum Genet. 1995;96:255-260. 9. Prasad A, et al. J Child Neurol. 1997;12:301-309. 10. Bélanger SA, et al. Paediatr Child Health. 2018;23:403-410. 11. Cai X, et al. Medicine (Baltimore). 2018;97:e9880. 12. Bakhiet M, et al. Medicine (Baltimore). 2018;97:e10780. 13. Sin YY, et al. J Mol Med (Berl). 2015;93:1287-1296. 14. Scaglia F, Lee B. Am J Med Genet C Semin Med Genet. 2006;142C:113-120. 15. Schlune A, et al. Amino Acids. 2015;47:1751-1762. 16. Sun A, et al. Arginase deficiency. In: Adam MP, et al, eds. GeneReviews®. Seattle, WA: University of Washington, Seattle; 2020. 17. Diaz GA, et al. Poster presented at: 13th European Paediatric Neurology Society (EPNS) Congress; September 17-21, 2019; Athens, Greece. Poster P06-34. 18. NORD. The Physician’s Guide to Urea Cycle Disorders. 2012. Available at: http://www.nucdf.org/documents/NORD_Physician_Guide_to_Urea_Cycle_Disorders.pdf. Accessed November 26, 2021. 19. Cederbaum SD, et al. J Inherit Metab Dis. 1982;5:95-99. 20. Morris SM. Am J Clin Nutr. 2006;83:508S-512S. 21. Qureshi I, et al. J Pediatr. 1984;104:473-476. 22. Jain-Ghai S, et al. Mol Genet Metab. 2011;104:107-111. 23. Adam S, et al. Mol Genet Metab. 2013;110:439-445. 24. Morales JA, Sticco KL. Arginase Deficiency. Treasure Island, FL: StatPearls Publishing; 2018.