MI AZ ARG1-D?

Az argináz 1 hiány (ARG1-D) egy magas plazma argininszinttel járó debilitáló, progresszív, veleszületett anyagcsere betegség, amely jelentős morbiditáshoz és korai mortalitáshoz vezet1-7.

Az ARG1-D egyike a karbamidciklus-zavaroknak (UCD)8.

Az ARG1-D, más néven hiperargininémia, egy autoszomális recesszív betegség, amelyet az argináz 1 enzimet (ARG1) kódoló ARG1 gén mutációi okoznak2,9.

Az ARG1 enzim a karbamidciklus utolsó lépéseként az arginint ornitinné és karbamiddá bontja. A karbamidciklus öt fő lépésből áll, a májban megy végbe és a fehérjebontásból származó ammóniát (NH3) karbamiddá alakítja10.

• Az arginin egy aminosav, amelynek a vaszkuláris homeosztázis és egyéb élettani funkciók fenntartásában van fontos szerepe11.

• Funkcionális enzim hiányában az arginin és az argininnel kapcsolatos egyéb metabolitok, köztük az ammónia és a guanidino származékok felhalmozódnak és neuromotoros tüneteket okoznak12,13.

• Az ARG1‑D-ben szenvedő betegek tartósan magas argininszintje a betegségtünetek – mint a progresszív spaszticitás, megkésett fejlődés és görcsrohamok – kialakulásában kulcsfontosságú tényező4,5,14,15.

• A hiperammonémia nem karakterisztikus tünete az ARG1-D-nek, akut hiperammonémiás epizód elvétve fordul elő14-16.

A plazma argininszint és az egyéb metabolitok tartós emelkedése jelentősen megnöveli a morbiditás-és korai mortalitás kockázatát1-7.

A gyermekkori indulású, de a felnőttkorra is kiható ARG1-D betegség megjelenése változatos2,5,18-20. A jellegzetes klinikai tünetek a következők: progresszív spaszticitás, megkésett fejlődés, mentális retardáció és a görcsrohamok2,5,19.

  • Az első tünetek jellemzően gyermekkorban manifesztálódnak és perzisztálnak a plazma arginin felhalmozódás miatt2.
  • A spaszticitás jellemzően már néhány hónapos korban megjelenik és felnőttkorra progresszíven romlik2,9,12,16.
  • A spasztikus diplégia és a lábujjhegyen járás gyakori tünete az ARG1-D-nek2,16.
  • Kezdetben az eltérések jellemzően az alsó végtagokra korlátozódnak; azonban a spaszticitás súlyosbodásával a felső végtagok is érintettek lehetnek2. 
  • A betegek neurológiai tünetei, fejlődése és funkcionális készségei progresszív és változó mértékű hanyatlást mutatnak2,5,19,21.

Az argináz hiány a többi karbamidciklus zavartól, illetve az egyéb neurometabolikus vagy neurológiai kórképektől (pl. cerebralparesis, örökletes spasztikus paraplégia) a magas arginin szint alapján egyértelműen elkülöníthető2,4,12.

Hivatkozás:
1. Diez-Fernandez C, et al. Hum Mutat. 2018;39:1029-1050. 2. Carvalho DR, et al. Pediatr Neurol. 2012;46:369-374. 3. Häberle J, et al. J Inherit Metab Dis. 2019;1–39. 4. De Deyn PP, et al. Hyperargininemia: a treatable inborn error of metabolism. In: Guanidino Compounds in Biology and Medicine. London, UK: John Libbey Company Ltd; 1997:53-69. 5. Crombez EA, Cederbaum SD. Mol Genet Metab. 2005;84:243-251. 6. Sun A, et al. Arginase deficiency. In: Adams MP, et al, eds. GeneReviews®. Seattle, WA: University of Washington, Seattle; 2020. 7. Diaz GA, et al. Poster presented at: 13th European Paediatric Neurology Society (EPNS) Congress; September 17-21, 2019; Athens, Greece. Poster P06-34. 8. Carvalho DR, et al. Gene. 2012;509:124-130. 9. Huemer M, et al. J Inherit Metab Dis. 2016;39:331-340. 10. Barmore W, et al. Physiology, Urea Cycle. [Updated 2021 May 19]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2021 Jan. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK513323. Accessed December 3, 2021. 11. Tapiero H, et al. Biomed Pharmacother. 2002;56:439-445. 12. Prasad A, et al. J Child Neurol. 1997;12:301-309. 13. Amayreh W, et al. Dev Med Child Neurol. 2014;56:1021-1024. 14. Scaglia F, Lee B. Am J Med Genet C Semin Med Genet. 2006;142C:113-120. 15. NORD. The Physician’s Guide to Urea Cycle Disorders. 2012. Available at: http://www.nucdf.org/documents/NORD_Physician_Guide_to_Urea_Cycle_Disorders.pdf. Accessed November 26, 2021. 16. Burrage LC, et al. Hum Mol Genet. 2015;24:6417-6427. 17. Bélanger SA, et al. Paediatr Child Health. 2018;23:403-410. 18. Sin YY, et al. J Mol Med (Berl). 2015;93:1287-1296. 19. Cai X, et al. Medicine (Baltimore). 2018;97:e9880. 20. Bakhiet M, et al. Medicine (Baltimore). 2018;97:e10780. 21. Schlune A, et al. Amino Acids. 2015;47:1751-1762.